Analytical Chemistry

Az anyag a kémiai elemzés alapvető és gyakorlati vonatkozásait egyaránt lefedi. Az alkalmazásnak 7 fő része van, amelyek az 1. fejezet rövid bevezetőjét követik.

• I. rész:

az analitikai kémia eszköztárát fedi le, és hét fejezetből áll. A 2. fejezet az analitikai laboratóriumokban használt vegyi anyagokat és berendezéseket tárgyalja. A 3. fejezet egy oktató jellegű bevezetés a táblázatok analitikai kémiában való használatához. A 4. fejezet az analitikai kémia alapvető számításait tekinti át. Az 5., 6. és 7. fejezet az analitikai kémiában fontos statisztikai és adatelemzési témákat mutat be. A 8. fejezet a minták beszerzésével, a szabványosítással és a kalibrálással kapcsolatos részleteket tartalmazza.

• II. rész:

a kémiai egyensúlyi rendszerek elveit és alkalmazását tárgyalja a mennyiségi elemzésben. A 9. fejezet a kémiai egyensúlyok alapjait tárja fel. A 10. fejezet az elektrolitok egyensúlyi rendszerekre gyakorolt ​​hatását tárgyalja. Az összetett rendszerek egyensúlyi problémáinak támadásának szisztematikus megközelítése a 11. fejezet tárgya.

• III. rész:

több, a klasszikus gravimetriás és volumetrikus analitikai kémiával foglalkozó fejezetet foglal össze. A gravimetriás elemzés leírása a 12. fejezetben található. A 13–17. fejezetben a sav/bázis titrálást, a csapadék-titrálást és a komplexometrikus titrálást tartalmazza.

• IV. rész:

az elektrokémiai módszerekről szól. A 18, 19 fejezet leírja az elektródpotenciálok sokféle felhasználását. A 20. fejezet, a 21. fejezet a molekuláris és ionos fajok koncentrációjának mérésére szolgáló potenciometrikus módszerek alkalmazását mutatja be. A 22. fejezet az elektrogravimetria és a coulometria ömlesztett elektrolitikus módszereit, a 23. fejezet pedig a voltammetriás módszereket tárgyalja.

• V. rész:

spektroszkópiai elemzési módszereket mutat be. A fény természete és kölcsönhatása a 24. fejezetben. A spektroszkópiai műszerek és összetevőik a 25. fejezet témái. A molekulaabszorpciós spektrometriai módszerek különféle alkalmazásai a 26. fejezetben találhatók. A 27. fejezet a molekuláris fluoreszcencia spektroszkópiával foglalkozik. A 28. fejezet az atomspektrometriás módszerekkel foglalkozik. A tömegspektrometriáról szóló 29. fejezet bemutatja az ionizációs forrásokat, a tömegelemzőket és az iondetektorokat.

• VI. rész:

a 30. fejezetben kinetikai elemzési módszereket tartalmaz. A 31. fejezet az analitikai elválasztásokat mutatja be, beleértve az ioncserét és a különböző kromatográfiai módszereket. A 32. fejezet a gázkromatográfiát tárgyalja, míg a nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával a 33. fejezet foglalkozik. E rész utolsó fejezete, a 34. fejezet különféle elválasztási módszereket mutat be.

👉

Az alkalmazás jellemzői

✔ Fejezetenkénti olvasás

✔ Ez az alkalmazás hasznos a diákok és a tanárok számára

✔ Memória mentése

✔

Teljes képernyős olvasás, Éjszakai mód olvasása

✔ Offline Reading Facility

✔ Nagyítási lehetőség

✔

Jelölje be a könyvjelzők közé a fontos oldalt